2. előadás: Japán társadalmi koncepciók, jelentőségük a japán menedzsment számára

ELŐZMÉNYEK ITT!

Az előadás fóliái itt. Kicsit különböznek a “mieinktől”, de ez elhanyagolható.

Az előadás jelszava igencsak találó, a magyar fordításom némileg dagályosra sikerült: „Az erények, mint a múzsák, mindig egy csoportban rejlenek. A jó elve sosem egy kebelbe van bezárva.” (Buddha)

Kollektivizmus: nálunk olyan negatív történelmi konnotációja van a szónak, hogy jobb érzésű, szuverénebb beállítottságú ember iszonyatot érez, ha hallja. Japánban, de általában véve Kelet-Ázsiában ezt másként értik.

 a. Nakane Chie talán a legismertebb japán antropológusnő. 1992-ben, mintegy negyvenévnyi szakmai gyakorlattal a háta mögött azt mondta, hogy egy csoport képződését két dolog segíti elő:

a.1. a résztvevők tulajdonságai, azaz shikaku 資格 (szó szerinti jelentése: kompetencia, tulajdonság, képesség, minősítés)

 Az egyes írásjegyek jelentése

: SHI, leginkáb ideillő jelentése: vagyon, tőke

: KAKU: rang, társadalmi állás

Mnenotechnika: tőke, alap, ami meghatározza a kompetenciákat, társadalmi rangot

 Nakane értelmezése: a tulajdonság az egyén bármely specifikus képessége a saját társadalmi keretein belül (pl. képzettség, örökség, személyiségbeli tulajdonság).

a.2. a keret, azaz ba (szó szerinti jelentése, ill. az írásjegy: hely, környék)Nakane értelmezése: az egyén egy szervezethez, csoporthoz való tartozása az egyéni tulajdonságok figyelmen kívül hagyásával.

 Példa: Parissa a Sophia Egyetem tagja (keret), Parissának van doktori címe (tulajdonság).

 Tulajdonság és keret között találhatók átfedések. Az, hogy egy adott társadalomban mi a fontosabb, a keret vagy a tulajdonság, az teljesen változó. Pl. Japánban sokkal fontosabb, hogy egy ember a Sophia Egyetem tagja, mint az, hogy doktorija van, vagy ötös lett a szigorlata. Fontosabb, hogy pl. a SHARPnál dolgozik, mint az, hogy ő a HR főnöke vagy éppen a raktáros.

b. Nakane Chie az ie fogalmával folytatja

Az szó és az írásjegy jelentése: háztartás, család, ill. az otthon épülete. Tágabb értelemben: egy társadalmi csoport, ami egy (lakó)helyen, meghatározott kereteken belül él. Az ie fontos tulajdonsága, hogy a csoport résztvevői számára az egymással való viszony sokkal fontosabb és erősebb, mint a nem-csoporttagokkal való viszony. (A család hagyományos értelemben ennek megfelelően nem is tételez fel automatikusan vérségi köteléket.)

A koncepció vállalati körökben is megtalálható, és az alábbi jelszóban is kifejezésre jut: „a vállalat maga az emberek”. A vállalat és az alkalmazottak között – az alkalmazott korától, rangjától, képességeitől függetlenül! – nem csak üzleti-szerződéses kapcsolat van, hanem nagyon szoros érzelmi kapcsolat is. A vállalatok nem csak az ember munkaerejét fogadják fel, hanem magának az egyénnek a teljességét … erre van egy szép szavuk: marugakae 丸抱え

Az egyes írásjegyek jelentése

maru: kör (utalva a teljesség fogalmára)

抱え kakae (gakae): alkalmazás, szerződtetés

Mnemotechnika: a teljesség szerződtetése

Nakane megfigyelései szerint egy olyan csoport, aminek a tagjai hasonló tulajdonságokkal bírnak, gyakran sokkal homogénebbek, mint az olyan csoportok, amiknek csak a kereteik hasonlóak. A csoportban a kohéziós erőt a keretek merevítése, ill. a tagok tulajdonságinak összehangolása teremti meg. Az egység érzése nagyon erős a csoporttal és a csoport többi tagjával. Ez lehetővé teszi, hogy a csoport megkülönböztesse magát a többi csoporttól, ill. befolyással bírjon az egyén cselekedeteire. A csoport ezt belső szabályok kidolgozásával és elsajátításával éri el … a szabályok mindenkire egyaránt kötelező érvényűek – tehát a magasabb pozícióban levő ember sem engedhet meg magának olyan dolgokat, amiket az alacsonyabb pozíciójú nem ( … például bármiféle különutas megoldásokat, arrogáns viselkedést …). Az újonnan érkező tagoknak a szabályok eltanulása persze nagy fáradsággal és frusztrációval jár(hat). A tagok között nagyon erős érzelmi kapcsolat van (erről is később).

Ebben az összefüggésben kell megemlíteni az uchi 内 és soto 外 fogalmát.

  • uchi : benn, bent. Tágabb értelemben: a saját hely, ahova az egyén tartozik, pl. az én házam, az én egyetemem, az én iskolám. A szót személyes névmásként (E/1) is használják.
  • soto : kinn, kívül. Tágabb értelemben: minden, ami a csoporton kívül van, legyen az személy, intézmény, stb.

A japán nyelv több szót ismer, amit mi „munkahelyként” fordítunk. A finomságokra azonban itt is jelentősek:

uchi no kaisha 内の会社: az én cégem. Tágabb értelemben: egy cég, ami egy közösség, ahova én tartozom.

 Az egyes írásjegyek jelentése

uchi: én

の no: patrikula no, a főneveket köti össze. Általában birtokviszonyt jelöl (hasonlóan az angol „of” vagy a német „von” szócskákhoz), de másféle viszonyként is fordítható.

kaisha 会社: cég, vállalat. A következő írásjegyekből áll össze: kai(össze)találkozik ÉS

社 SHA sintó templom. Mnemotechnika: a sintó vallás alaptétele az egység: az emberek, természet, világ stb. stb. egysége. A kaisha szónak erős kollektivisztikus vonatkozása ide vezethető vissza: találkozni a sintó templomban, találkozni az egységben, egyesülni.

shokuba 職場: munkahely. Tágabb értelemben: az a hely, ahol munka folyik, ahol valamiféle hivatást gyakorolnak.

Az egyes írásjegyek jelentése

SHOKU: állás, hivatás, munkahely

BA: hely

Mnemotechnika: álláshely, munkahely

Az fent vázoltak sok dolgot megvilágítanak, de mindent a maga idejében. 🙂

Röviden összefoglalva talán nem meglepő, hogy a japán cég olyan, mint egy önálló társadalmi csoport. A cégen belül nagyon szorosak az emberi kapcsolatok, a szabályok pontosak, mindenki számára ismertek, és szigorúan betartják őket. A cég komoly hatással van az egyén magánéletére is. A hangulat mindazonáltal családias. Cégen kívüli szakmai kapcsolatok nem jellemzőek.

c. A cégen belüli kapcsolatok: a japán társadalom fenti jellemzőiből adódik a japán cégek további jellemzője, ha két cég között nincs semmiféle, személyek révén kialakult kapcsolat, akkor nagyon nehezen fognak egymással üzleti kapcsolatot kiépíteni. (Japánban is van olyan, hogy „hideghívás”, de sosem cégek között! Olyat tapasztaltam személyesen, hogy a cég marketingese felhívta telefonon a magánembert, de éppen akkor nem járt sikerrel.) Cégek között akkor van esélye az üzleti kapcsolat kialakulásának, ha létrejött előtte a személyes kapcsolat.

Az alábbiakban szó kerül két csoporttípusról (közös halmaz van! Természetesen!):

  • az ún. hierarchikus: a csoportban magasabb és alacsonyabbrangú tagok vannak, a tagok között rangsor avagy csoportrend van. Japánban a rangsor a szenioritás (= életkor) elvén alapul.
  • az ún. szakmai: a csoportban egyenrangú tagok vannak

Ill. két lehetséges kapcsolattípusról (közös halmaz itt is van! Természetesen!):

  • vertikális: a hierarchikus csoport tagjai közötti viszonyt jellemzi. A japán cégre igen jellemző!
  • horizontális: a szakmai csoport tagjai közötti viszonyt jellemzi.

Tehát a japán cégen belül a csoportszerkezet hierarchikus, ahol az ember közötti kapcsolatok vertikálisak, a kapcsolatok a szenioritás elvén alapulnak.

Említettem, hogy fontos csoportkohéziós erő az érzelmi kapcsolat a csoport tagjai között, maga az érzelem az amae 甘え, amit „hízelgő szeretetként” szoktak fordítani (≠ majomszeretet!). Maga a kínai írásjegy jelentése: édes. A fogalmat Doi Takao pszichiáter tette tudományos és nem tudományos körökben néprszerűvé az 1981-ben megjelent könyvében. A könyv angol címe: Anatomy of Dependence (a Japán Alapítvány budapesti könyvtárában megvan!! :)) Az amaeru 甘える ige jelentése: valakit hízelgő szerettel körülvenni. Az amaet a külföldiek nagyon nem szokták érteni. A nyugati fogalmak szerint leginkább a szülő-gyerek közötti szeretethez hasonlít, és gyakran halálig tart. A csoporton kívülálló szemlélőnek az amae megléte nem szokott feltűnni. Az amae-típusú szeretet eleme (vagy következménye? A tyúk-tojás problémája …) a bizalom, hit és magabiztosság. A fogalmi hármast japánul shinyōnak 信用hívják.

 Az egyes írásjegyek jelentése

: SHIN, bizalom, hit

: , foglalatosság, használat

Mnemotechnika: „alkalmazott hit”, élő, eleven, jelenlevő hit és bizalom.

Parissa ehhez a fejezethez sorolta a japánok alkalmazkodási és „túlélési” technikáit, avagy mi történik akkor, ha valaki kívülről ténylegesen fenyegeti a csoport egységét, történetileg pl. 1853-ban, amikor is az USA az akkor önkéntes izoláltságban élő Japánt gyakorlatilag katonai fenyegetéssel nyitásra kényszerítette: 

  • átvétel, avagy toriiru 取り入る. Másszóval a „fenyegető veszély” megfigyelése, a hasznos információk, módszerek stb. eltanulása.
  • átállás, avagy torikomu 取り込む. Azaz: a „fenyegető veszéllyel” való azonosulás és asszimiláció.

d. A kollekitivizmus fogalmát japánul a shūdan ishiki 集団意識 adja vissza. Szó szerinti jelentése: csoporttudat, csoportgondolkodás. Egy fajta gondolkodásmódot ír le, a csoport funkcióját és céljait helyezi központba. A csoportot alkotó egyének tapasztalatáról, képzettségéről, felelősségéről nem szerepel benne.

Az egyes írásjegyek jelentése

 集団 shūdan: csoport

 SHŪ: összegyűlik

DAN: csoport, kör

Mnemotechnika: egy csoportban összegyűlni

 ishiki 意識: tudat

I: akarat, szív, elme, szándék, értelem

SHIKI: ismer, tud, megkülönböztet

Mnemotechnika: tudatában lenni a szívnek és elmének.

Goodbye-összefoglalás: Nakane Chie a japán csoportról alkotott kritériumai

  1. a keret fontosabb, mint a jellemző
  2. vertikális kapcsolatrendszer
  3. exklúzív tagság (az egyén csak egy csoporthoz tartozhat)
  4. udvariasság a kívülállókkal
FOLYTATÁS ITT!

_______________

Ajánlott hivatkozás:

Tóth V. Veronika (2011): 2. előadás: Japán társadalmi koncepciók, jelentőségük a japán menedzsment számára. In: Veronika, Vienna, Historia (Weblog), 2011. november 6.

Online-publikáció:  (URL).

Leöltve: (dátum).

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s