3. előadás: A harmónia fogalmának japán értelmezése

ELŐZMÉNY ITT!

PPT itt. Parissa egyik tanítványa készítette a közös könyvprojekthez. Némileg eltér a “mienktől”, de oda se neki.

Alaptétel: a csoport harmóniáját mindenképpen meg kell tartani.

A harmónia, azaz wa  precíz fordítása „béke és harmónia”, erősen kötődik a sintó felfogáshoz: az emberek, istenek és a természet elválaszthatatlan együttélése.

A harmónia megtartásának eszközei: az ellenvélemény nyílt és agresszív kinyilvánítása nem kívánatos. Anonimitás: a véleményt formáló személy anonim marad.

A japánok csoportorientációját remekül leírja a shūdan shugi集団主義 kifejezés, azaz (angolul): groupism, amit magyarul szerintem az „erős csoportorientáció” vagy a „kollektivizmus” ad vissza a legjobban. A japánban ez egy rendkívül pozitív kifejezés, a fordítás szándéka szerint nélkülözi a csúnya sztálinista-rákosista konnotációt!

 Az írásjegyek jelentése

 集団 shūdan: csoport

SHŪ: összegyűlik

DAN: csoport, kör

Mnemotechnika: egy csoportban összegyűlni

 主義 shugi: elv, doktrína, -izmus

SHU: fő, lényeges

GI: értelem, igazság

A „kollektivizmus” ellentéte az „individalizmus”, avagy japánul kojin shugi個人主義.

 Az írásjegyek jelentése

 個人 kojin: individuum, magánszemély

KO : egyéni, egyedi

JIN : ember, személy

 主義 shugi: elv, doktrína, -izmus

SHU: fő, lényeges

GI: értelem, igazság

 Mnemotechnika: „magánszemélyizmus”, individualizmus, az individuum kultusza.

Fontos tényező, a japán egyének úgy tekintik magukat, egységben vannak a csoportjukkal, amiben az egyéni és a csoport céljai egyaránt megvalósíthatók. Szavuk erre az egységre: ittaikai一体化, azaz: egyesülés, egység

 Az írásjegyek jelentése

 I: egy

(T)TAI: test

KA:válni, átalakulni valamivé

 Mnemotechnika: egy testté válni

Harmónia a japán csoportmodell szerint:

    • a harmónia megőrzése együttműködés és alkalmazkodás révén a legfőbb erény

    • nyílt konfliktus és a verseny tabu

    • versenyző és/vagy konfliktusorientált tagokat szankcionálják

    • a harmónia megtartására való törekvés ritualizált viselkedésminták kialakítását eredményezi. A harmónia felrúgása ezeket teljesen megszüntetheti.

Döntéshozatal a csoportban

    • a konszenzus erős igénye (alapja: minthogy egy hajóban evezünk, éljünk békében egymással, és ne hagyjunk senkit hátra)

    • a csoporttagok összegyűlnek, mindenki kifejezheti a véleményét. Sok üyg kerül a terítékre, amiket különböző szemszögekből vizsgálnak meg. A megbeszélések hosszú ideig is eltarthatnak, több szünet is lehetséges. A folyamat során egyre inkább növekszik az egyetértés.

    • Ha a résztvevők 70%-a azonos véleményen van, akkor a kérdés el van döntve.

    • Minél nagyobb a csoport, a döntéshozatal annál hosszabb időt igényel (= hosszú-hosszú találkozók).

Az egyéni döntéshozatal (nyugat) és a csoportban történő (kelet) döntéshozatal összehasonlítása

A jó menedzser ismertetőjele az, hogy képes döntéseket hozni.

Mindenki részt vehet a döntéshozatal folyamatában. Magasabb konszenzus.

Az elismerések igazságosabbak.

Az egyén ritkán van jutalmazva egy jó ötletért. Az elismeréseket a csoport aratja le.

Magasabb a kockázat.

Ha a döntés rossznak bizonyul, kisebb az esélye a megszégyenülésnek.

Egyéni a felelősségvállalás.

A felelősséget a csoport viseli, senki sem kényszerül arra, hogy egyesül elvigye a balhét.

A harmónia megtartásának eszköze: jó emberi kapcsolatok, azaz a ningen kankei人間関係.

 Az írásjegyek jelentése

 人間 ningen : emberek

NIN: ember, személy

GEN: között

 関係 kankei: kapcsolat , viszony

KAN: határ, gát, akadály

KEI: valamire vonatkozik, valamit illet

 Mnemotechnika: emberek közötti kapcsolat

Konfliktusok mindazonáltal vannak. Parissa újabban publikált a konfliktuskezelésről egy cikket németül, ide klikk.

 A konfliktuskezelés lényegében kimerül a harmónia fejlesztésében-emelésében a tagok között (Japánban ez a jó menedzser elsődleges feladata, nem a „nagy álmok álmodása” meg a döntéshozatal!), aminek a következő eszközei vannak:

    • közös programok, mint:

      • munka utáni italozás, azaz nomikai 飲み会 ( 飲み nomiinni + KAI: találkozni), avagy egy laza közös vacsora

      • közös utazás, azaz gasshuku 合宿 (GA összeillik + 宿 SHUKUszállás → mnemotechnika: közösen megszállni valahol, közösen utazni)

      • közös sportesemény, avagy undōkai運動会 ( UN mozog + DŌ dolgozik + KAI találkozik → mnemotechnika: egy találkozási ponton megfeszített erővel mozogni)

      • közös takarítás … A cégeknél, iskoláknál a takarító személyzet nem felelős pl. az irodák, osztálytermek tisztántartásáért, az alkalmazottak és a gyerekek végzik a munkát. 🙂

    • A közös tevékenységeken kívül segít egy bizonyos szemléletmód, mégpedig a dolgoktól való eltávolodás, a távolságból való szemlélődés. Ez megnyilvánulhat egyszerű hallgatásban, amikor a japánok átgondolják a hallottakat (amitől az európaiak halál idegesek lesznek, mert az állandó fecsegéshez vannak hozzászokva). Megnyilvánulhat konfliktust elhárító, konfliktuskerülő viselkedésben is – magyar viszonylatban és csernusi értelemben a konfliktuskerülés egy randa dolog, a japán csoport viszont abból indul ki (nem úgy, mint a magyarok földjén általában), hogy a csoporttárs is mindenképpen a konszenzusra és a jó emberi kapcsolatok helyreállítására/megtartására törekszik. Japánul: enryo 遠慮, azaz: EN távol, messze + RYO meggondolás, fontolás → mnemotechnika: a dolgok távolból való szemlélése.

    • A japánok erősen hisznek abban, erősen tudatában vannak annak, hogy minden folyamatnak megvan a megfelelő módja, avagy shikata 仕方 (shi: valamit tenni, cselekedni + kata: mód, út → mnemotechnika: a cselekvés módja). A shikata nem a viselkedésre vonatkozik, hanem mindenekelőtt a folyamatok és a cselekedetek helyes formájára és sorrendjére. Ezért a produkciós menedzsment (= gyártás, gyártásfejlesztés), áruelosztás és értékesítés egyik kulcsszava!

    • Mi a közös az aikidō-ban, iaidō-ban, jūdō-ban (dzsúdó), azon kívül, hogy a japán harcművészet legszebb hajtásai? … A -szellem, amit a nevükben is tartalmaznak. Szó szerinti jelentése „út” , szabadabb értelemben a követendő út. Egy életfelfogás, életfilozófia. A taoizmus egyik alapelve, amit a japán hagyományos művészetek és a szamuráj erkölcsi kódex, a bushidō 武士道erősen befolyásoltak.

 Az írásjegyek jelentése

武士bushi: harcos

: út

Mnemotechnika (ill. szó szerinti fordítás): a harcos útja.

A szerves része a teljes tökéletesség szépségének keresése: tökéletes formák, tökéletes rend (kanzen shugi完全主義).

 完全 kanzen: teljes, egész, befejezett

KAN: befejezés, teljesítés

ZEN: mind, egész, teljesen

 主義 shugi: elv, doktrína, -izmus

SHU: fő, lényeges

GI: értelem, igazság

Mnemotechnika: a teljesség, az egész-ség (alap)elve.

FOLYTATÁS ITT!

___________

Ajánlott hivatkozás:

Tóth V. Veronika (2011): 3. előadás: A harmónia fogalmának japán értelmezése. In: Veronika, Vienna, Historia (Weblog), 2011. november 6.

Online-publikáció:  (URL).

Leöltve: (dátum).

Advertisements

3. előadás: A harmónia fogalmának japán értelmezése” bejegyzéshez ozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s