Louise

Alsó-Ausztria, Waldviertel, Weitra. A városka, amely megőrizte középkorias jellegét, ahol a disznóbárók éltek s ahol a magyar disznók fürödtek.

 

A városka 1990 óta rendelkezik egy textilmúzeummal, ami az 1843-1906 között működő Hackl & Söhne textilipari vállalatnak állít emléket – és nyújt betekintést a textilipar és a polgárrá vagyonosodó Hackl család életébe. A családi és a cég levéltára megúszta a habókos utódok hirtelen ötleteiből fakadó „tisztogatásokat”, a kényszerköltözéseket, a háborús pusztításokat, így párját ritkító módon, teljes egészében megmaradt. Az iratanyag rendezését az 1980-as évek közepe táján kezdték meg, hosszabb szünet után 2011-2012-ben folytatták, s nekem jutott a kihívás, hogy ezév második felében befejezzem. A levéltár minden valószínűség szerint Alsó-Ausztria tartományi levéltárába kerül, a rendezettség emiatt még nem végleges. Remélhetőleg rövid időn belül kutatható lesz.

 

A család egyetlen leánya 1863-ban született, a családi levéltárban az ő hagyatéka foglalja el a legnagyobb helyet. A cégben nem tartottak igényt a munkájára, de nem is nevelték szigorúan, nem kényszerítették semmire, így házasságra sem, nem is ment férjhez soha.

Bár jelöltek akadtak, két vőlegény is volt – az első őt hagyta el, mert rájött, hogy nem nősülős típus, a másodikat ő hagyta el, mert a jelölt egy Bécs melletti gyár mérnöke volt, a vagyonos polgári család egyetlen leánya pedig nem akart egy füstös gyár szomszédságába költözni, s elszigetelve élni a természettől és a kultúrától.

Hivatalosan Aloisának hívták, köznapian Luise, de ő előkelően Louisének hívta magát (vagyis Luíze), mert volt némi franciás műveltsége is … de nem olyan sok. A hagyatékkönyvtára után sokkal inkább szerette a németeket. Pl. Adalbert Stiftert, az osztrák romantika kilométeres mondatalkotásának nagymesterét. Louise szerette a germán mitológiákat, a Niebelungok gyűrűjének legendáját, a Götterdämmerungot. Idősebb korában bele-belekóstolgatott az antiszemita és a germán fensőbbséget hirdető irodalom opusaiba is, Hitler Mein Kampf-jából is jegyzetelgetett magának. Ebben nincs semmi különös, a korban ezeket állítólag „mindenki” olvasta, de betudható szimpla értelmiségi kíváncsiskodásnak is.

Louise ízig-vérig értelmiségi volt, fiatal korától kezdve írt, regényt, elbeszélést, verset, drámát, helytörténetet, politikai pamfletteket. Meg rengeteg levelet, a családtagokon kívül a számos osztrák értelmiséginek, pl. Robert Hamerling költő, Peter Rosegger író, Felix Dahn regényíró, Georg von Schönerer politikus, Marianne Hainisch feminista, Theodor Herzl újságíró, aki a politikai cionizmus megalapítója is volt, ill. maga Sigmund Freud, aki egy időben még kezelte is az általában nehéz természetűnek tartott Louisét.

Louise részt vett az Osztrák Tudományos Akadémia által kiadott, ausztriai nyelvjárásokat egybegyűjtő kiadványsorozatának a szerkesztésében – egészen konkrétan a waldvierteli diealektust bízták rá. Művészként Louise szívesen rajzolt-festett, és préselt növényekből készített különféle kompozíciókat. A kompozíciói általános elismerést arattak, egy bécsi kertészeti kiállításokon díjat is kapott értük.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

 

És itt most félbehagyom a locsogást, mint Xenophónnak, nekem sincs kedvem tovább írni a Művet. … Egy önálló kutatói projektet egyébként bőven megérne és megérdemelne Louise, egy tisztességes biográfiát. Egy békebeli női portré a Monarchia német feléből. 

 

Publikált irodalom a család és a cég történetéhez akad itt-ott, főleg a tulajdonos, valamint azoknak a tollából, akik foglalkoztak valamicskét a levéltár rendezésével (kivéve engem). A szösszenethez a saját kútfőn kívűl (rendeztem a hagyatékát ugyebár) az alábbi írást használtam fel:

 

Albert E. Hackl, Louise Hackl (1863-1935). Schriftstellerin und Frauenrechtlerin. In: Harald Hitz u.a. (szerk.), Waldviertler Biographien Band 3 (2010) 151-176.

 

A fotókat a levéltár tulajdonosának szóbeli beleegyezésével teszem közzé. 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s