A japán időszámításról 1. Történet, a Dekameron, Nap, Hold és az Öt Elem

Töredelmesen bevallom, hogy nem vagyok a történeti kronológia nagymestere. A középkori okleveleket elég jól tudom datálni, mert tanultam az IfÖGben, de a gyakorlat elég távol áll az elmélettől, amivel nem sokat foglalkoztam, pedig mint korunk gyermekét, illene, hogy érdekeljen a krolonógia elméleti-számolósdi háttere. Mea cupla … de folyamatosan keresem a motivációt, tehát jó vagyok.

A Japonica katalogizálása során fontos feladatom volt a régi japán nyomtatványok datálása, amihez a japán időszámítás történetének és bizonyos elemeinek az ismerete igen hasznosak bizonyultak. Nem szeretnék részletes ismertetésekbe bonyolódni, csak a gyakorlat szempontjából fontos aspektusokat emelem ki.

Történet

553-ban Kinmei császár udvarában koreai asztrológusokról és naptárkészítőkről szólnak a hírek.

602-ben Suiko császárnő Koreából hívott újabb szakértőket.

A japánok kb. 1755-ig folyamatosan Kínából importálták az időszámítást, reformokkal egyetemben, lényegi különbségről tehát nem igazán lehet beszélni. 1755-1872-ig a japánok felhagytak az importtal, saját maguk számítják az időt.

1872 év végén átvették a nyugati Julián naptárt (amit az alexandriai Sosigenes készített Julius Caesar megbízásában). Az időpont megválasztása állítólag egy államcsődtől mentette meg az országot: a japán időszámítás szerint az év utolsó hónapja szökőhónap lett volna, vagyis a 13. hónap abban az évben. 1872. december 9-ből egy csapásra 1873. január 1-je lett, amivel a kincstár megúszta a hivatalnokok 13. havi bérének kifizetését.

A ma is használatos Gergely-naptárt 1898-ban vették át.

Dekameron, Nap, Hold és az Öt Elem

A kínaiaknál indult az egész a Kr. e. 2. évezred első harmadában, amikor az egyik Shang-császár bevezette a naptárat. A naptár alapja egy tíznapos időtartam (dekameron), amit a kínaiak xunnek, a japánok junnek hívnak, a kanjija íg néz ki: . Az írásjegy több, ma is használatos kombinációban is előfordul, gyakorlatilag mindig valami időtartamra utal. Pl.

ichijun  一旬 : tíz nap,

junjitsu  旬日 : tíz napos időtartam,

junkan  旬刊 : tíz naponként megjelenő kiadvány,

junpō  旬報 : tíznaponként leadandó jelentés (pl. projektjelentés).

A Napot (yang/yō ) és a Holdat (yin/in ) istenként, a világ két éltető elemeként tisztelték. 

A nap („fényes nap”, vagyis hi ) a napkelte és a napnyugta közötti időtartamot jelölte, a naptár (li/koyomi ) a napkeltéket számolta.

A taoista természetfilozófia Öt Elem elmélete hatást gyakorolt az időszámításra is. Az elemeket hozzárendelték a naprendszer egyes bolygóihoz.

hi  : tűz (Mars)

mizu  : víz (Merkúr)

ki  : fa (Jupiter)

kane  : fém (Vénusz)

tsuchi  : föld (Szaturnusz)

Az egyes elemek váltakozva hol a Nappal, hol a Holddal együtt jelentek meg (2 égitest x 5 elem = 10 időegység, pl. nap). Hogy hol jelentek meg, arra nem találtam konkrét példát … talán a császári udvaroncok zsebnaptárjaiban vagy az asztrológusok jegyzeteiben.

Az eredeti tíznapos időtartamot ennek jegyében újra interpretálták, s elnevezték shigannak, japánul jikkannak 十干, mai szóra lefordítva „tíz mennyei szárak”-nak, amivel aztán sorszámozták a napokat és az éveket is. 

 kō : első valamely tízes sorban (nap, év, …), első naptári jel

otsu, kinoto  : második valamely tízes sorban (nap, év …), második naptári jel

hei, hinoe  : harmadik valamely tízes sorban (nap, év …), harmadik naptári jel

tei, hinoto : negyedik …

sei, tsuchinoe  : ötödik …

ki, tsuchinoto : hatodik …

kō, kanoe  : hetedik …

shin, kanoto : nyolcadik …

mizunoe  : kilencedik …

ki, mizunoto   : tizedik …

 A Nap, a Hold és az Öt Elem után elnevezték a napokat, lényegében a hét napjait – a hét, mint olyan Japánban már a 9. századtól ismert, de hivatalosan csak 1876-ban vezették be. Addig a hónapokat a következőképpen oszották fel … 

folyt. köv. 

——————

Irodalom (egyszerűsített bibliográfiai leírással):  

Wolfgang Hadamitzky és Kazár Lajos, Kanji és kana. A japán írásrendszer kézikönyve és szótára (Budapest 1999).

Szentpétery Imre, Chronologia. A közép- és újkori időszámítás vázlata.

Eredetileg 1923-ban jelent meg, az új, bővített kiadás letölthető az alábbi linkről.

Renihard Zöllner, Japanische Zeitrechnung. Ein Handbuch (Erfurt 2003).

Az egyetlen, általam ismert modern kézikönyv a japán időszámításról. Sok-sok táblázattal és számítási példával. Kiadói ismertető a könyvről itt letölthető. 

Reklámok

A japán időszámításról 1. Történet, a Dekameron, Nap, Hold és az Öt Elem” bejegyzéshez ozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s