A japán időszámításról 3. A 60 éves ciklus

Kardinális ismeretek a régi japán nyomtatványok datálásához.

Kínában a Kr. e. 2. évezredtől szokásban volt, ami a világ nyugati felére a horoszkóppal összefüggésben csordogált át: a 12 állatöv (shierzi/jūnishi  十二支) … a kígyó éve, a disznó éve, a majom éve … és a napok és az évek tizenkettesével történő átszámozása.

A Kr.e. 2. században hozzácsapták az Öt elem elméletét, és megszületett a hatvanéves naptári ciklus (haili/kanreki  還暦), azaz a napok és évek 1-60-ig történő átszámozása, ami Ázsiában még mindig nagy népszerűségnek örvend. Az évek és napok ugyanabban a kombinációban követik egymást, körbe-körbe járnak. A ciklusban az összes év ill. nap nevet, vagyis ganzhi/kanshit vagy etót  干支 visel. Ezt szeretik „ciklus”-nak vagy „év”-nek fordítani, szerintem a „korszak” vagy az „éra” is OK, szövegkörnyezettől függően.

Az elnevezések tartalmazzák a már korábban tárgyalt „tíz mennyei szárak” aktuális írásjegyét:

kō  : első valamely tízes sorban (nap, év, …), első naptári jel; idősebb/régebbi fa

otsu, kinoto   : második valamely tízes sorban (nap, év …), második naptári jel; fiatalabb/újabb fa

hei, hinoe   : harmadik valamely tízes sorban (nap, év …), harmadik naptári jel; idősebb tűz

tei, hinoto  : negyedik … ; fiatalabb tűz

sei, tsuchinoe  : ötödik … ; idősebb föld

ki, tsuchinoto  : hatodik … ; fiatalabb föld

kō, kanoe   : hetedik … ; idősebb fém

shin, kanoto  : nyolcadik … ; fiatalabb fém

mizunoe  : kilencedik … ; idősebb víz

ki, mizunoto   : tizedik … ; fiatalabb víz

Ill. az elnevezés tartalmazza az aktuális állatöv írásjegyét is:

ne  patkány
ushi  szarvasmarha
tora  tigris
u  nyúl
tatsu  sárkány
mi  kígyó
uma  
hitsuji  juh
saru  majom
tori  kakas
inu  kutya
i  vaddisznó

 ——————–

Példa – a teljes listát lsd. Reinhard Zöllner könyvében a 98-99. oldalon. Vagy a Wikipédián. Teljes táblázatot (írásjegy, olvasatok, jelentés) az interneten egyébként még nem találtam sehol.

A ciklusév sorszáma

Írásjegy

Kanshi (kínai olvasat)

Eto (japán olvasat)

Jelentés

1

甲子

Kōshi

Kinoe ne

Régebbi fa, patkány

2

乙丑

Itchū

Kinoto ushi

Fiatalabb fa, szarvasmarha

3

丙寅

Heiin

Hinoe tora

Régebbi tűz, tigris

4

丁卯

Teibō

Hinoto u

Fiatalabb tűz, nyúl

5

戊辰

Boshin

Tsuchinoe tatsu

Régebbi föld, sárkány

6

己巳

Kishi

Tsuchinoto mi

Fiatalabb föld, juh

Az egyes írásjegykombinációknak rengeteg olvasatuk van, ami az átírásoknál gondot jelenthet. Lefordítani meg nem nagyon szokták.

Az efféle időciklusok, évjelölő rendszerek egyébként Európában is használatosak voltak, a legkorábbi, ami most eszembe jut, az a rómaiak Numa-féle naptárja, ami az éveket négyéves ciklusokra tagolta, s ahol a naptári évek különböző hosszúságúak voltak. (Az analógia kicsit sántít, bocs.)

Az ún. húsvéti táblázatok a 3. századben jelentek meg, melyek a húsvétszámítás tényezőit és az ezek alapján előre kiszámított húsvétünnepet az éveknek bizonyos sorára cyclus-szerűen tartalmaztál, olyasféleképpen, hogy a cyclus elterte után a húsvét ugyanoly módon ismét ugyanannyi évre előre megállapítható és kiszámítható (Szentpétery, Chronologia). Pl. Kyrillos alexandriai patriarcha 95 éves táblázata az 5. században. Vagy ugyanebben a században az aquitaniai Victorius 532 éves táblázata.

Vagy az ún. indikciós korszakok, egyiptomi eredetű időszámítási rendszer, feltehetőleg a bizonyos időnként leadott cenzusok (adóbecslés) gyakorlatával függ össze. A középkorban az indikció egy 15 éves időtartamot jelöl, a pápai kancellária a 6. századtól alkalmazza, amit aztán az Alpoktól északra a világi udvarok is átvettek. A kifejezés gyakran előfordul a középkori oklevelekben, pl. indictione VI., 6. indikció, azaz a 6. számú 15 éves időtartamban – az átszámítás a mi időszámításunkra az ún. indikciós táblázatok segítségével lehetséges, bár ha csak egy szál magában szerepel, max. egy hozzávetőleges datálást tesz lehetővé (lsd. részletesen Szentpéteryt, de inkább Grotefendet).

Kelet-Ázsia 60 éves ciklusa is hasonló módon – ha az adat valahol egy szál magában szerepel – csak hozzávetőlegesen enged datálni, vagy ha több hasonló adat van, pl. két különböző könyv, amiben csak 60 éves ciklus szerinti adat van, akkor csak relatív kronológiát lehet felállítani, azaz megállapítható, hogy melyik könyv került ki korábban a piacra.

Folyt. köv.

———————————————-

Irodalom

Hermann Grotefend, Taschenbuch der Zeitrechnung (Hannover 199113).

Szentpétery Imre, Chronologia. A közép- és újkori időszámítás vázlata.

Eredetileg 1923-ban jelent meg, az új, bővített kiadás letölthető az alábbi linkről. 

Renihard Zöllner, Japanische Zeitrechnung. Ein Handbuch (Erfurt 2003).

Reklámok

A japán időszámításról 3. A 60 éves ciklus” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Az 干支 japán olvasata esetében a ~to után állítólag no-t szokás rakni: 
    乙丑 きのとのうし stb.

    (堀川貴司『書誌学入門』勉誠出版2012年 248. oldal)

    1. Reinhard Zöllner Zeitrechnung-könyvében van egy kanshi/eto-táblázat átiratokkal együtt, erre támaszkodtam az átírásoknál. A nyomtatott változatnál esetleg csinálok egy lábjegyzetet, hogy ott szok lenni a -no is. Szerintem a japán könyvtárosok azért nem írják oda a katalógusaikba az átiratokat, hogy minél kevesebb hibafelületük legyen. Képzelem, hogy ölik egymást a kaigikon. 😉

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s