Márai Sándor: Gyász – Sándor Márai: Trauer

Gyász

A gyász nem ünnepély, fellengző, fekete-ezüst kárpitokkal, zenével és tömjénnel, s hűvösen szabályos részvétnyilatkozatokkal. A gyász robbanás: a legnagyobb robbanás az életben. Minden gyászoló Jób kissé, a szemétdombon, vagyon és gyermekek nélkül, törmelékek között, az élet cserepei közepette, rühösen, s feltartja arcát a rongyos, fekete felhőkkel teleaggatott ég felé. Mélyen él az ember a gyászban, mosdatlanul, büdösen, valamilyen avas és ocsmány magányban. Ennyi a gyász. Minden más csak gyakorlat.

(Ég és föld)

Übersetzung: Moi. Dank an Ronald Salzer

Trauer

Die Trauer ist kein Fest, nicht hochtrabend, mit schwarz-silbernen Tapisserien, Musik und Weihrauch, und kühl ordnungsgemäß formulierten Kondolenzschreiben. Die Trauer ist Explosion: Die Größte im Leben. Jeder Trauende ist ein klein wenig wie Hiob, auf dem Misthaufen, ohne Vermögen und Kinder, unter Bruckstücken, unter Scherben des Lebens, skabiös, und er wendet sich mit dem Gesicht in Richtung des mit zerlumpten und schwarzen Wolken behängten Himmels. Man lebt tief drinnen in der Trauer, ungewaschen und stinkend, wie in irgendeiner dumpfen und ekelhaften Einsamkeit. So viel ist die Trauer. Alles Andere ist nur Übung.

(Himmel und Erde)

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s